A mennybejutást illető nézetek tekintetében látszólag öt fő kategóriát különíthetünk el a világvallások körében. A legtöbb világvallás úgy véli, hogy a végső beteljesedéshez, értsük ezalatt akár az istennel való egység (hinduizmus, buddhizmus és baha'i)-, akár a szabadság és a függetlenség (szcientológia, dzsainizmus) elérését, a kemény munka és a bölcsesség kutatása által vezet út. Más vallások, úgy mint az unitarianizmus és a wicca, azt tanítják, hogy a túlvilági élet olyan, amilyennek az ember csak elképzeli azt, az üdvösség kérdése pedig fel sem merül, hiszen olyasvalami, mint az ember veleszületett (bűnös) természete valójában nem is létezik (és ezzel persze bűn sincs – a fordító megjegyzése). Néhányan pedig úgy vélik, hogy a túlvilág vagy nem létezik, vagy túlságosan megismerhetetlen ahhoz, hogy érdemben foglalkozzunk vele.

Világunkban számtalan vallás létezik, és sok vallás még saját körein belül is igen szerteágazó. Nagy általánosságban szólva kijelenthetjük, hogy mindegyik vallás igyekszik az emberi életnek-, a létezés céljának értelmet adni. A legtöbb vallás foglalkozik azzal is, hogy mi történik az evilági léten túli életben. Ezen felül a vallások rámutatnak egy egy istenség létezésére, valamint kitérnek arra is, hogy miképp viszonyuljunk ehhez a létező,-vagy nem épp személytelen istenséghez. A hét világvallást felvonultató listánk a világ összes vallásos elkötelezettségű személyének 95% tömöríti magába.

Az iszlamizmus nagyban eltér az iszlámtól. Az iszlám egy olyan vallás, mely számos ágazattal rendelkezik, míg az iszlamizmus egy olyan vallási és politikai mozgalom az iszlámon belül, mely a Korán szó szerinti értelmezésén alapul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az iszlamizmus egyik fő törekvése abban áll, hogy a a Sharia-törvénykezést társadalom egészére bevezesse. Ez utóbbi egy olyan vallási és erkölcsi rendszert takar, melyet a Korán szövegéből vezetnek le. A Sharia egy nagyon szigorú erkölcsi törvényrendszer, mely a társadalmi és személyes élet majdnem minden aspektusára kihat. A kereskedelmi szabályoktól-, a személyes higiéniával bezárólag számos dolgot meghatároz. Az iszlamizmus magát az iszlám szót, melynek jelentése engedelmesség, vagy alávetődés, nagyon is szó szerint értelmezi, így követeli a Sharia-törvények maradéktalan betartását. Amennyiben ezt valaki nem hajlandó teljesíteni, úgy halállal sújtható.

Az iszlám vallást a Kr. u. VII. században alapította egy Mohamed nevű férfi, aki azt állította, hogy meglátogatta őt Gábriel angyal. Az angyali a látogatások során, amelyek mintegy 23 éven át, egészen Mohamed haláláig folytatódtak, Isten (arab nyelven és a muzulmán szóhasználat szerint „Allah”) szavait jelentette ki Mohamednek. E kinyilatkoztatások az iszlám vallás szent könyvében, a Koránban lettek feljegyezve. Az iszlám azt tanítja, hogy a Korán a végső tekintély és Allah utolsó kinyilatkoztatása.